I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. <légnemű anyagot> belehel, ill. <folyékony anyagot> ehhez hasonló módon magába vesz. friss levegőt szív; vért szív.

2. <folyadékot, es. szemcsés anyagot> légritkítással kivesz valamiből v. fölvesz valamibe. bort szív a hordóból; tintát szív a töltőtollba.

3. kissé vál szopik. anyja emlőjét szívja. | ▸ fogát, ajkát, ínyét szívja | ▸ szívja a fogát

4. <égő cigarettát, szivart, pipát> szájában tart, és füstjét beleheli, ill. ez a szokása. milyen cigarettát szívsz? | <kábítószert> így fogyaszt. ópiumot szív.

5. ritk <szeszes italt> (apránként, lassanként) iszik.

6. ▸ magába szív

7. biz: ▸ szívja magát

[hangut]

1. bonc összehúzódásával és kitágulásával a vérkeringést biztosító, izomos falú szerv. ▸ dobogó szívvel ▸ szíve alatt | állatnak ez a szerve mint étel. | a mellnek a szív előtti, bal oldali tájéka. ▸ szívére teszi a kezét

2. <kif-ekben: az emberies érzés jelképeként.> ▸ fáj a szíve ▸ csupa szív ▸ nincs szíve valamit megtenni ▸ van volna szíve valamit megtenni | <a szeretet jelképeként.> belopja magát valakinek a szívébe; ▸ a szíve csücske valaki | <a szerelem jelképeként.> elnyeri valakinek a szívét. | <a bátorság, lelkesedés jelképeként.> helyén van a szíve. | <az egyén érzésvilágának jelképeként.> a szívébe lát valakinek; ▸ szívből ▸ ami a szívén, az a száján ▸ szívére vesz valamit

3. vál az érzelmi életében tekintett ember. két szív egymásra talál. | ▸ szívem

4. vmely terület, település, intézmény központja. a város szívében.

5. a szívet jelképező hagyományos stilizált ábra. nyíllal átlőtt szív. | (jelzőként) szív alakú levél. | ilyen alakú (dísz)tárgy. mézeskalács szív.

[ fgr ]

1. vall az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független, anyagtalan hordozója. ▸ kileheli a lelkét | képzeletbeli, test nélküli lény. gonosz lélek. | kiv kísértet. hazajáró lélek.

2. az emlékezés, képzelet, értelem stb. folyamatainak összefüggő egésze, az ember belső valósága. lelkébe lát valakinek. | lélt rég pszichikum. | az ember érzelemvilága. valami betölti a lelkét. | akaraterő, bátorság. lelket önt valakibe. | lelkiismeret. nem visz rá a lélek. | bensőséges (művészi) átélés. játékában nincs lélek.

3. valamilyen tulajdonságokkal rendelkező ember. jó lélek. | ▸ lelkem | hiv személy. a lakosság 500 lélek. | <tagadó kif-ekben.> ▸ egy árva teremtett lélek sem

4. valaminek éltető eleme, legfontosabb tagja, része. a társaság lelke.

5. ▸ a toll lelke

6. zene vonós hangszer belsejében a fedőlap és a hátlap közé feszített pálcika. ▸ lelke rajta ▸ már csak hálni jár belé a lélek ▸ kiteszi a lelkét valakiért, valamiért ▸ a lelkére beszél valakinek

[ fgr tőből]

1. nép <valami> közeli, elérhető helyen van. addigra elő legyen!

2. (msz-szerűen) biz <erélyes felszólításban:> vedd elő! elő azzal a kulccsal!

1. szemmel látható, elérhető helyre. előjön. | <jelentéstömörítő igékben.> előparancsol.

2. sajtó előbbre. elősegít.

3. nyilvánosság, közösség elé, annak szánva. előterjeszt.

4. a létezés állapotába. előidéz.

5. a továbbiak megkönnyítésére előre. előkészül, előrajzol.

6. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> elő-elővesz.

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!